Chippendale: története izgalmasabb, mint maga a show

Egy Indiából Amerikába bevándorolt nyomdásznak köszönhetik a nők a chippendale-show-t. A tangában vonagló kisportolt férfitestek látványát van, aki erotikusnak tartja, másnak feláll a hátán a szőr. Gyilkosság, drog, szex, pénz – nagyjából ezekkel a szavakkal lehet jellemezni a chippendale néhány évtizedes múltját.

A chippendale története izgalmasabb, mint maga a show – állítja a Süddeutsche Zeitung című napilapban megjelent cikkében Tanja Schwarzenbach, aki amerikai szakirodalom segítségével vázolta fel a chippendale történetét.

Férfiak vetkőznek

A kezdőlépések ideje a hatvanas évek vége, amikor egy szegény indiai nyomdász otthagyja hazáját, s a jobb élet reményében Kanadába vándorol. Nem sokáig marad itt, továbbáll az USA-ba, a Los Angeles melletti Paya del Reyben telepszik le. Kanadában keresett annyi pénzt, hogy benzinkutat vegyen és azt működtesse. Tankolja a kocsikat, s közben rakja félre a pénzt.

Brad Pitt is vetkőzött

Meglepő titokra derült fény Brad Pitt múltjából: a hollywoodi szupersztár egyetemista korában chippendale- fiúként vetkőzött szülinapi partikon. A formációt, amelynek tagja volt, úgy hívták, hogy Dancing Bares (Meztelen táncosok), és lányok születésnapi partijain vállaltak fellépéseket: táncoltak és vetkőztek. Brad Pitt egykori barátja, Thomas Whelihan így nyilatkozott: „Ha az egyetemen valamelyik csaj betöltötte a 21-et, a Dancing Bares biztosan ott volt a partin. Leültettük az ünnepeltet egy székre, és felejthetetlen show-t mutattunk be neki.”

1975-öt írunk, az egykori indiai nyomdász egy rock ’n’ roll bárt bérel ki, amelynek a neve ekkor Destiny II. Hamar átkereszteli azonban Chippendalesre, s az USA és a világ első olyan bárja lesz, ahol nem nők, hanem férfiak vetkőznek. A megerősödő feminista mozgalmak és az egyre jobban terjedő szexuális szabadosság és szabadság eredményeként a bár esténként csordultig tele van.

– A rendőrség rendszeresen lezárta a klub környékét, mivel csak 250 nő fért be, de a sokszorosa szeretett volna bejutni – emlékszik vissza a Süddeutsche Zeitung riporterének Michael Rapp, aki pincérként dolgozott a Chippendales bárban, manapság fitneszklubokat üzemeltet New Yorkban. Rapp szerint szép idők voltak ezek. Mindent áthatott az erotika, a nők megőrültek a félmeztelen férfitestektől, a gátlásokat pedig az alkohol és kábítószer együtt oldotta fel.

Más ágy, más nő

– Szinte minden este más nő ágyában kötöttem ki – jelzi Rapp azt, hogy aki a Chippendales bárban dolgozott, az mind kapós volt az éjszaka végére.

Az indiai nyomdász, akit Somen Banerjee-nek hívtak, egy csapásra gazdag lett. Dőlt a pénz, a chippendale megbolondította a nőket. Banerjee jó érzékkel felismerte, hogy a vad erotikába torkolló esti fellépéseknek fazont kell adni. A vetkőzésből show-t csinált, a műsor heti huszonötezer dollárt hozott. És felkért egy New York-i koreográfust, bizonyos Nick DeNoiát, hogy adjon formát a chippendale-nek. Banerjee felelt a szervezésért, DeNoia pedig a koreográfiáért. Találkozásukkor még nem sejthették, hogy mindkettőjük élete tragédiába torkollik.

Az indiai tengerparti luxuslakásba költözött, udvarán pedig luxusautók parkoltak. Ment minden, mint a karikacsapás. Megjött az indiai bevándorló étvágya, még többet akart. Féltékeny lett koreográfusára, gyakran veszekedtek. A konkurencia pedig lépten-nyomon ott loholt Banerjee nyakában. Két, időközben megnyílt Chippendales bárt is feldúltak, mindkettő mögött Banerjee-t feltételezték, bizonyítékok azonban nem voltak.
1987 áprilisában New York-i lakásában holtan találták a koreográfust. Fejlövéssel végzett vele ismeretlen támadója. Az FBI nyomozott, az első perctől kezdve Banerjee-t sejtették a gyilkosság mögött, vádat azonban bizonyítékok hiányában nem tudtak emelni ellene. Banerjee az özvegytől megvásárolta a chippendale-show ötvenszázalékos jogát, így a koreográfia is az ő tulajdonába került. 1,3 millió dollárt fizetett Banerjee DeNoia özvegyének.

A nyolcvanas években tobzódtak a szexbárok a világ nyugati felén, miközben Kelet-Európa még a szocialista erkölcs befolyása alatt áll. Nyugaton a legkönnyebben eladható áru a szex lett. Banerjee chippendale-táncosai szétszéledtek a világban, kaszálni akart mindenki. Londonban is sorra nyíltak a Chippendales bárok, s Banerjee dühében útra kelt, hogy időközben önállósodott embereit megrendszabályozza. Életveszélyesen megfenyegetett többeket is, akik feljelentést tettek.

A londoni Independent című lap szalagcímben hozta: „Somen Banerjee-t, a chippendale feltalálóját sokkal többel vádolják, mint hogy megbolondította a nőket”.

1993. szeptember 2-án Banerjee-t a brit hatóságok őrizetbe vették, gyilkossági kísérletben való közreműködéssel vádolták. Ugyanezen év október 24-én az ítélet is megszületett. Banerjee-t bűnösnek találták, s 26 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték, mellékbüntetésként pedig majdnem kétmillió amerikai dollárt kellett fizetnie.

A luxuslakás, luxusautók és luxusnők után a börtöncella sivárságát nehezen viselte Banerjee. Szökési kísérlete elvetélt gondolat maradt, a depresszió azonban egyre jobban rátelepedett. Öngyilkos lett.

Negyvenhét évet élt az egykori indiai nyomdász, az egykori kaliforniai benzinkutas, s nem utolsósorban a chippendale feltalálója, aki halála után is megosztja a világot. Egyes nők bolondulnak a tangát viselő, kisportolt férfitestekért, más nőkben pedig megütközést kelt, ha a chippendale szóba kerül.